5G ellenes tiltakozás világszerte volt tapasztalható

mindegy mi ellen, csak tüntessünk

0
1036
5G-ellenes tiltakozás világszerte volt tapasztalható

5G ellenes tiltakozás világszerte volt tapasztalható január végén. 25 országban szabadult el a petícióírók jobbkeze.  Magyarországon is vagy ötvenen összegyűltek a fővárosban és erőt merítettek ennek a tömeghangulatnak a mindent elsöprő erejéből. Mélymagyar szavalat is elhangzott a saját szerzőjétől.

Jól megy a világnak, mindenkinek van internet elérhetősége. Sokkal gyorsabban szalad szét a láncriadó, még laposabb lett a Föld, stb. Aki elment a szélére, és ezt saját szemével láthatta is, már nem tudott visszajönni hogy elmondja, mert pont le is esett.

Háttérhatalom szövi az ármányt, meg akarja az 5G adattovábbítási lehetőséggel pörkölni az emberiséget. Bizonyára el is fogja tudni emészteni, csak akkor felmerül a kérdés, kin fog onnantól háttérhatalmaskodni?

A televíziózást is károsnak tartották a jólértesültek, aztán jött a walkie-talkie, attól hullik majd ki a hajunk.

Amikor az első automobilok feltűntek Angliában az 5-10 mérföldes óránként megtett útjukkal, a jólértesültek kinyilatkozták, hogy  50 mérföld/óra feletti sebességet az ember szervezete képtelen lesz elviselni, belehal.

Pont 120 éve történt. A rádióhullám felhasználásának  ősatyja, Reginald Fessenden elment ötletével Edisonhoz, miszerint a modulált hangot nagy távolságra el lehet juttatni rádiójelek segítségével. Edison világhírű feltalálóként erre azt válaszolta a zseniális ötlet kanadai gazdájának, hogy erre neki akkora esélye van, mint amekkora onnan helyből felugrani a Holdra.

A megismeréshez vezető út nem kis mértékben kacskaringós, de van egy rétege az emberiségnek, aki tud ennél egy rövidebb utat. Magukra ugyan nem vonatkoztatják azt az angol mondást, hogy ‘don’t let facts get in the way’. Ne engedd a tényeket az utadba állni. Ilyen tény az is, hogy minden korábbi közhiedelemmel ellentétben

a tévé adótornyok sugárzása nem okoz egészségkárosodást.

Nem sikerült senkinek sem az újkori Angliában száguldó autókban dezintegrálódni, azaz kimúlni.

Bő húsz éve megy nagyban a mobilozás a világban, sem a 2G, sem a 3G, sem a mostanra elterjedt negyedik generációs 4G kutatása magának a mobiltelefonnak az adóvevő funkciójából fakadóan nem volt képes kimutatni bármilyen fiziológiailag káros elváltozást.

Az, hogy elromlik a szemünk a franciakártya méretű kijelzőn internetezve, az járulékos káresemény. Ahogyan ez a hosszas tévénézésnek is a velejárója.

Az 5G ellenes tiltakozás világszerte volt tapasztalható és szimpatikus

a jólértesült rögeszméknek, mert ez az 5G egy magasabb frekvencián kommunikál. Érdekes, hogy húsz év óta például a Wi-Fi nem közellenség, holott minden családban az otthonnak a kötelező kelléke. A Maslow-féle szükségleti felépítménynek lassan már az alapját képezi a feltöltött mobiltelefon akkumulátor és a W-Fi megléte.

Ide vág Schuster Lóránt P.Mobilos slágerrefrénje a Mobileum albumukból: ‘‘Csak egészség és térerő legyen’’.

Meg hozzá sávszélesség, és pont itt jön be az 5G. Most érkezik, az IoT (Internet of Things) korában, amikor az adatéhség felüti a fejét. Mindenkinek joga van mobiljával elérni otthoni  villanytűzhelyét a munkahelyéről, hogy az mikor kapcsolja be a bekészített pulyka sütését úgy, hogy pont a család hazaérkezésére legyen kész. Vagy a hivatalból utasítani a lakás ablakain a motoros redőnyt, hogy az odaérő napsugarak ellen védje meg a szobákat. Vagy éppenséggel átállítani az otthoni figyelőrendszer kameraállását más szögbe, hogy a kiürített kukákat vajon bevitte-e a házmester. Stb. Ezek a kommunikációk egymással párhuzamosan mehetnek, akár egyidőben.

Kiváncsiak vagyunk és agyon technicizáltak. Mindenről tudni akarunk és mindent tudni gondolunk.

Ugyanakkor egy-egy ember egyre kevesebbet tud, mert a tudás nem más, mint az ismeretek aktív felhasználása. De mire kell  a tudás, ha ott az internet. Így minek a tudás, éljen az elbutulás. Így az 5G se éljen. Zúgni egyhangúan: le az 5G-vel! Ebben a hangnemben volt az 5G ellenes tiltakozás világszerte tapasztalható.

Ha érdekes a téma, magyar tudós – Öveges professzor – munkája örök darab, a címe: ‘Sugárözönben élünk’. A műben érintett témák közül egyet kiragadva: a napsugár protonjai éltetnek bennünket a világűr kozmikus sugárzásába ágyazva, sok egyéb sugárzás mellett. 1968-ban adta ki a Minerva Könyvkiadó.

Évtízezredek óta van ez az emberiség javára és remélhetőleg így is fog maradni számunkra sokáig.

5G ellenes tiltakozás világszerte

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét