Az Egyesült Királyságban 2017 áprilisa óta, amennyiben ehhez a telefon vezetés közben a kézben van.
Drákói rendszabályokat vezettek be a királynő országában az autós mobilozás megfékezésére idén tavasszal.
200 angol font bánja és 6 büntető pont begyűjtésével jár a mobiltelefon használat, ha azt kézben működtetik a helyi autósok.
Felesleges részletezni, mennyire balesetveszélyes egyik kezünket a telefonnal lefoglalni, amikor sok vezetési helyzetben milyen jó jönne még az is, ha nem csak két keze lenne a főemlősnek.
Valamilyen oknál fogva az igen drága presztízskocsikban ülők idehaza is előszeretettel kézből telefonálnak, mintha az menő dolog lenne.
Lehet hivatkozni arra, hogy a beszélgetés tartalmának bizalmas jellege nem teszi lehetővé a mobiltelefon-hívás kihangosítását. De a kézzel mobilozók zöme egyedül utazik a kocsiban és most nyáron ki is könyököl – szinte kilóg – a lehúzott ablakon, úgy sokkal kényelmesebb a fülhöz tartani a telefont.
Lehet arra is hivatkozni, hogy nincsen pénze a sokmilliós autóba havonta tízezreket tankolva egy műszerfalra rögzíthető telefon talpért akár pár száz forintot spendírozni.
Lehet arra is hivatkozni, hogy a telefon saját hangszóróját kihangosítva a beszélgetésnél rossz a hangminőség.
Mindenre lehet hivatkozni, ami mind magyarázat, de nem mentség.
Pedig bizonyos, hogy az ilyen drága autók alapfelszerelésként kínálják a Bluetooth kihangosítást.
Nem is csak a legdrágább autókban van ilyen beépített lehetőség, ami nem tompítja a dolog élét.
Az viszont súlyosbítja a helyzetet, hogy az egyszeri Bluetooth beüzemeléshez oda kell figyelni. Ha a fedélzeti elektronika hangvezérléses utasítást is elfogad, akkor a nyelvtudás szükséges kellék az autó betanítási fázisában. Esetleg utána is kellhet a napi használathoz. A dolog nyitja, hogy idehaza sokan nem tudják működtetni az általánosan szegényes szintű nyelvismeret okán, hiába van benne az árban és a kocsiban.
Visszatérve az Egyesült királyságra. Az autósok előszeretettel értelmezték ezt az intézkedés-csomagot úgy, hogy fülre szorítva nem telefonálok, mert azért megbüntetnek. De vígan használom a telefonos navigációt a készüléket az ölbe leengedve és az útvonalat úgy követem, hogy le-le pillantok a folyton módosuló kijelző helyzetjelentéseire.
Ez ugyanúgy szabályellenes, de a mozgó járműre tekintve a posztos rendőrnek nem szúr szemet. Ha viszont elkapják az illetőt mobilos navigáció használata közben, a pénzbüntetés és büntetőpontok mellé újabban a jogosítvány bevonása is kockán forog.
Kint kiemelten nagyot rizikózik az, akinek két évnél frissebb a megszerzett jogosítványa. Tudatosan a szabályok áthágására hangolódni úgy, hogy nem sokat ült még a volánnál valaki, az bizony ott súlyosbító körülmény.
Magyarországon sem megengedett a közlekedésben mint maximális odafigyelést igénylő tevékenységben. Azaz autóvezetés közben a szándékos figyelem elterelők használata, kiemelten a mobiltelefonoké. Csak szabályozott körülmények között engedélyezett, de a betartott kötöttségek mellett sem lehet kezelni azt a helyzetet, amikor a telefonon kapott hírek vagy válaszok akasztják ki a vezetőt, még ha a telefon a műszerfalon a tartóban a helyén is van.
Kihangosított beszélgetés még csak hagyján, de a telefonos navigáció használata közben – hiába a magyarított hangkíséret – ok nélkül sokkal többet tartjuk a szemünket a kijelzőn, mint az úton. Osztrák statisztika szerint a mobilozás közben vezető autósok 76 (!) százaléka nem volt képes időben megállni, hogy elkerülhesse a balesetet a nem a vezetéshez kapcsolódó tevékenységek miatt.
Ide tartozik a telefonálással lekötött figyelem, az emiatt történő gondolatok elkalandozása, a koncentrálás tompulása.
Nem kisebb baj a menet közben a cigiről leesett hamu keresgélése a ruhánkon vagy a rádió állomáskeresőjének kényszeres nyomkodása. Nem beszélve a menet közben kapkodva lenyelendő szendvics kihámozása az ezüstfóliából, vagy a csak unalomtól űzött röhigcsélés a hátul ülő haverokkal.
Ezekért nem jár büntetés, de ha baleset lesz, az maga a büntetés és mindig ott egy másik vétlen szenvedő is.
