Xiaomi 12S Ultra szuperoptikával egyelőre csak kínai kézbe kerülhet, csak ott lehet (egyelőre) kapni. A cucc képalkotó része Leica design a maga németes törekvéseivel és precizitásával.
A kínai gyártó megcélzott egy olyan piaci szegmenst, amelyik az okostelefonnak a fényképezési/mozgókép-felvételi képességeire lágyul el. Nem úgy a pénztárcája, annak keményen kell állni a 12S Ultra ultradrága számláját. A Xiaomi mindig próbál nagytudású fényképezős mobilt kínálni, mit amilyen az Mi 11 Ultra.
A Xiaomi 12S Ultra főoptika 1” (egycollos) lapkát kapott
és a marketingje odáig merészkedik, hogy a fényképezőgépek DSLR családjába akarja benősíteni. Legalábbis papíron. A DSLR kategória a digitális egylencsés tükörreflexes képalkotású fényképezőgépeket jelentette. A mai fényképezőgépek is lencsrendszerekkel képezik a fotót, a cserélhető objektívek aztán végleg avulttá tették a DSLR elnevezést, mára fogalmi irányjelzőnek még elmegy.
A Xiaomi 12S Ultra főoptika teljesen más irányt mutat.
Bonyolult lencsetagok sokaságán keresztül sorjában lökdösi át a fényt az érzékelő lapkára és mennél több a lencsetag, annál nagyobb a rekeszérték: az a bizonyos „f/…” valamilyen számmal. Az elméleti ’f/1.0’ azt mutatja, hogy a fény a lapkára egy-az-egyben érkezik. Esetünkben a Xiaomi 12S Ultra főoptikával a gyári adat f/1.9 idevágó adata úgy értendő, hogy a lencsét érő fény kb. felét képes a lapkára juttatni.
Ilyenkor lép elő a klasszikus műszaki fejtörő.
A DSLR gépeknél nem tértek le a 24 x 36 (mm) méretű rendes (befűzöd-ellövöd-előhívod-fényképet világítasz le) ’filmkocka’ sztenderdről. Ennek oldalaránya 1/1.5, viszont a digitális fotózás igénye a Full HD méret és a tévézésből származó számpár. Ahol a 1080 x 1920 (pixel) méretek oldalaránya 1/1.78. Az 1” lapkaméret ha követi az 1/1.5 oldalarányt, akkor nem tud mit kezdeni az 1/1.78 (a 9:16 síkpaneles tévéméret is ilyen) számmal. Kizárólag akkor, ha a hosszabb oldalt felelteti meg a lapka hosszabb oldalával, és akkor alul-fölül ott a kieső csíkpáros, vagyis a lapka nem tudja kihasználni teljes felületén a teljes képességét. Feldolgozó utasítást nem kapó pixelek tömegét veszítjük így el.
Ez a kitérő azért fontos, mert a tartalmak összebékíthetetlenek.
A régi 4:3 képcsöves tévészabvány utódjaként megszült 16:9 arány és a fényképezésben elterjedt 36:24 oldalarányú fényképkocka. A 16:9 úgy jött ki, hogy a 4:3 arány mindkét tagjának az értékét négyzetre emelték. Ezt követi a Full HD (1920×1080) értéke sőt a 4K is, mert ott csak minden oldalértéket simán dupláztak. Így született meg 3840×2160 értékkel az Ultra HD kategória.
Miért időzni ennyit el ezek felett a számok felett?
Mert a Xiaomi 12S Ultra szuperoptikával ugyanezzel a feladvánnyal küzd. Amúgy tisztességesen összerakott modell, SoC-nek a Snapdragon 8+ Gen 1 csúcs lapkája hajtja.
Apropó SoC (központi chip), a mobiltelefonoknál az SoC vezérli a fotózás fényérzékelő lapját is, ezért a meghajtó hardver alapvetően befolyásolja a keletkező digitális kép tulajdonságait. Amit a fényképezőgépet működtető gyári alkalmazás szoftvere még tovább formál. Az optika fizikai képességeiről nem feledkezve meg… és csak ezután jön a felhasználó, aki próbál ellenfényben fotózva lehetetlent kérni az okostelefontól.
Nem érdemes részletezni a Xiaomi 12S Ultra szuperoptika és akkumulátoridő, kijelző, hangsugárzó témákat. Műszaki vívmányként nagyszerű, de versenyképtelenül drága, egyelőre a gyártó nem tervezi más országokban a forgalmazását, Kína hatalmas piacán is csak sznobok krémje tudja megvásárolni.
képek és anyag: www.xiaomi.com
Xiaomi 12S Ultra szuperoptikával
