Mobiltelefon forgalmazás változásai 2019 év végén drasztikus átrendeződésről tanúskodnak.
A ‘think tank’ Apple 2007-ben vágott bele egy olyan iparágba, amelyet azelőtt az LCD-kisablakos, nyomógombos Nokia világ uralt. A Nokia hegemóniát az Apple hamar megtörte, bekövetkezett az érintőképernyős telefonok forradalma.
A Nokia – bár volt neki is próbálkozása érintőképernyős technológia terén – nem volt képes megújulni, rolózott.
Az Apple a – sarkánál lekerekített, érintőkijelzős, egygombos – [SZINTE TÉNYLEG CSAK ILYEN SZINTEN] levédett technológiának az összes gyümölcsét leszakította, a Marx bácsi által megalkotott ‘extraprofit’ közgazdaságát alaposan kihasználva.
Koreában három évet szundítottak, amíg 2010-ben beindították a saját érintőkijelzős mobiltelefon ipart.
Az iPhone mellé alternatívának a Galaxy S került más elven tervezve. A rigid és zárt Apple elvek (egy hardvergyártó – egy szoftverfejlesztő) helyett a szabad felhasználású Android szoftverrel számos hardvergyártó fejlesztésében számtalan modell látott napvilágot.
Az Apple tehetős/kevésbé kreatív felhasználóknak helyettük mindent kitalál/megmond sok pénzért. Ezzel szemben az Androidos világ a nyitottság híve, a telefon használhatóságát a tulajdonos jobban alakíthatja saját elképzelései szerint. Olyan praktikumok szem előtt tartásával, mint a kártyával bővíthető memóriatár, a Bluetooth kapcsolat használata adatátvitelre, stb.
Olyannyira, hogy az USA-ban az Apple pár év alatt elvesztette vezető piaci részesedését a Samsung javára.
Az Apple nem tanult az IT világ legnagyobb fiaskójából, aminek a vesztese volt: az Apple nem szabadította fel a hardver gyártását saját licencelésében. Nem úgy, ahogyan az IBM megtette azt az AT gépekkel és ez utóbbinak köszönhetően terjedt el a világon a számítástechnika a PC platformon.
A mobiltelefon forgalmazás változásai 2019 évben azt mutatják, hogy a két óriás lejtőn van.
Az Apple egyébként eladásainak csúcsát 5(!) éve élte meg, 2015-ben. Aztán jött a harmadik vetélytárs. Ezt részben az Apple magának is köszönheti, mert Kínában rendezkedett be előbb a telefonjai gyártására, majd a fejlesztésére is. Kína korábbi mennyiségi szemlélete átcsapott minőségi változásba és a szuper high-tech tudás birtokában robbantott. A Huawei volt az első ilyen cég, amelyik korábban is a telekommunikációban volt beszállító (szintén amerikai vállalatnak).
Mára az Apple-Samsung kibocsátás már csak bő egyharmada a világ össztermelésének. A másik harmada mára vagy fél tucat nevesített kínai gyártmányé ( Huawei, HTC, Oppo, Xiaomi, stb.). A koreai LG és a japán Sony elkóborol szinte a semmibe, csakúgy mint a Nokia.
Viszont van egy hatalmas tömb, ez a komplettírozó harmadik harmad, a nem nevesített márkák világa. Ideje józanodni, ahogyan a világ népességének is csak töredékét adják a nyugati világ egyedei, a mobiltelefonok terén hasonlóképpen eltolódott a hangsúly. Talán nem kell részletezni, hogy a fent említett harmadik harmadot a klón- és egyéb gyártók adják ki, a zömük viszont szintén távol-keleti.
Ez kozmetikázható olyan okos statisztikákkal, hogy az eladásain az Apple keres a legtöbbet (legnagyobb a haszonkulcsa), de a világ mobiltelefon eladásaiból származó összbevételek döntő többsége már mások zsebébe vándorol. A Huawei két éve meghirdette, hogy mobiltelefon eladások terén záros határidőn belül világelső akar lenni. Eztán ‘vigyázó szemetek’ ne Párizsra, hanem Sanghajra, Shenzhenre és ipari zónáikra vessétek. Az a macskahátú grafikont szemlélve egyértelmű, hogy az összeladások mennyisége zsugorodott, lassan telítődve nem bővült a piac.
Az ábrák és az anyag forrása: www.statista.com/statistics
Mobiltelefon forgalmazás változásai 2019
