A telefonáláson túl már az adatforgalom a fő szempont a szolgáltatók kínálatában. Az adatátvitel minőségében az előző négy generáció nagyjából tízévenként lépett egyet előre. A tervezett 5G lépést azonban inkább ugrásnak kellene nevezni.
A rögzített kívánalmak között olyan peremfeltételeket kell teljesítenie, hogy ki tudjon szolgálni négyzetméterenként 100 eszközt és a késedelmi idő 5 millisec alatt legyen.
A mobilvilág vivőfrekvenciáit adottként kezelve – idehaza ez alatt értve a 800, az 1200 és 2600 MHz – az adatátvitel sávszélessége és a műveletek hullámhossza a fejtörés tárgya.
2015-ben a 4G előfizetők aránya egyharmad volt, ha ez duplájára is nőtt volna tavaly, a 4G használók köre ilyen mértékben nem tudna tovább bővülni, mert a 4G képes készülékek aránya sem nőhetett ilyen sebességgel. Tehát még a 4G előtt is van távlat kies hazánkban.
Több út áll a szolgáltatók előtt, amelyek eltérő fizikai megközelítéseken alapulnak.
Kis beruházással a meglévő rendszereket ’kihegyezni’, kisajtolva belőlük a maximumot, vagy nagyobb beruházással újabb rendszereket kiépíteni. Harmadik út a mostani Wi-Fi elvéhez hasonlóan a mmW (milliméter hullámhossz) szolgáltatás elterjesztése, újonnan belépő magas frekvenciájú tartományokban sugározva a jeleket. Ennek hátulütője, hogy kis távolságra képes a jelet továbbítani és nem energiahatékony. Vagyis kis lefedettségű adókörzetek szövevényes láncolata lepheti el a Földet. Legalábbis a lakott területek városias részeit fizikailag sűrűn telepített háló takarja be.
Öveges József a legendás kutató-oktató 1968-ban kiadott könyvének a címe fél évszázada hírül adta a tényt, miszerint ”Sugárözönben élünk”. Fizikai létünket számtalan sugárzás éri, ezek egy része látható, más része hallható, a legtöbbje általunk közvetlenül nem érzékelhető. Többsége éltető vagy káros elektromágneses sugárzás.
Az 5G törekvések a láthatatlan terhelést tovább növelik. Mindent az internetre telepíteni, kezdve a bevásárlási listával a meteorológia időjárás követéséig, a kerti locsoló indításával az orvos-továbbképzés földrészeken átívelő műtéti közvetítéséig.
Az IoT (Internet of Things) az új világ, az ebbe tartozó eszközöket internetes vezérléssel működtetjük, ha maguk nem cselekszenek már most is helyettünk (intelligens mosógép maga nézi meg, van-e részére a gyártó által frissített működtető program és le is tölti azt és úgy mos tovább). Az emberiség egyre okosabb, közben kutatók, mérnökök teszik egyre inkább függővé sőt olykor kiszolgáltatottá.
Az 5G rendszer 2020 táján léphetne handrendbe és egy új dimenziót nyit a kommunikációban. Az ember adaptív képessége nagymértékű, elterjedés szempontjából ezért a legsikeresebb faj e bolygón. Energiái végesek és nem mindegy, hogy fizikai lényként azokat mire fordítja. Ha ez kimerül a kommunikációban, akkor az a napi fizikai kimerüléséhez is elvezet.
Egész nap etetni a Facebook, a Twitter és egyéb jelen-vagyok-a-világban korlátlan adatéhségű képződményeket. Időrablóan letölteni a javítóprogramokat operációs rendszerekhez PC-n, noteszgépen, okostelefonon. Folyton a lemerülő akkumulátorokat tölteni fényképezőgépben, távszabályozóban, vérnyomásmérőben. Az eszközök működésképességének fenntartására fordított idő fenyegeti a szabad rendelkezésű idő zömét.
Ehhez további lépés az 5G, amivel az adó-vevő tornyok szövevénye és a sugárözön óhatatlanul gyarapszik. Már most létezik egy idős népréteg, amelyik szellemi és anyagi okokból lemaradt a technika fejlődéséről. A nyugdíjas szülők zömének a technika nem szédítő, hanem szédülnek tőle.
Tipródásukban nekik is el kellene tudni magyarázni az 5G áldásait, Aldous Huxley talán besegít.
SGyZs
